Budapest/Stockholm — A magyar parlament jóváhagyta Svédország csatlakozását a NATO-hoz hétfőn (február 26-án), elhárítva az utolsó akadályt a két világháborún és a hidegháborús forrongó konfliktuson át tartó skandináv ország történelmi lépése előtt.
A magyar szavazás véget vetett a svéd biztonságpolitikai váltás több hónapos késlekedésének, majd Ulf Kristersson svéd miniszterelnök pénteki látogatását követte, amelynek során a két ország fegyverkezési megállapodást írt alá.
“Svédország 200 éves semlegességet és katonai el nem kötelezettséget hagy maga mögött” – mondta Kristersson egy sajtótájékoztatón.
“Azért csatlakozunk a NATO-hoz, hogy még jobban megvédjük azt, amiben vagyunk, és mindent, amiben hiszünk. Másokkal együtt megvédjük szabadságunkat, demokráciánkat és értékeinket.”
Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormánya a NATO-szövetségesek nyomásával szembesült, hogy csatlakozzanak a sorhoz, és megpecsételjék Svédország csatlakozását a szövetséghez.
“Szeretnénk Finnország mellett Svédországot hamarosan a NATO-szövetségben üdvözölni” – mondta Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője.
Arra biztatta a magyar kormányt, hogy gyorsan fejezze be Svédország NATO-csatlakozását lehetővé tevő folyamatot.
„Svédország tagsága erősebbé és biztonságosabbá tesz bennünket” – mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára az X-en.
Stockholm 2022-ben, Ukrajna megtámadása után felhagyott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetén belüli nagyobb biztonság érdekében folytatott elállási politikájával.
Azzal, hogy Svédország követte Finnországot a NATO-ba, Vlagyimir Putyin orosz elnök gyakorlatilag elérte azt, amit el akart kerülni, amikor megindította háborúját Ukrajnában – a szövetség kibővítését, mondták nyugati vezetők.
“Ami Oroszországot illeti, az egyetlen dolog, amire számíthatunk, hogy nem fog tetszeni nekik, hogy Svédország NATO-tag lesz” – mondta Kristersson. “Mit csinálnak ezen felül, azt nem tudhatjuk. Mindenféle dologra fel vagyunk készülve.”
Az 1814 óta nem háborúzó Svédország és Finnország csatlakozása a szövetség legjelentősebb bővülése azóta, hogy a Szovjetunió 1991-es összeomlása után kelet-európai tagokat vett fel.
Míg Svédország az elmúlt évtizedekben fokozta az együttműködést a NATO-val, hozzájárulva az olyan helyeken végzett műveletekhez, mint például Afganisztán, tagsága a védelmi tervezést és az együttműködést egyszerűsíti a szövetség északi szárnyán.
“A NATO egy komoly és tehetséges tagot szerez, és megszünteti a bizonytalansági tényezőt Észak-Európában” – mondta Robert Dalsjo, a Svéd Védelmi Kutatási Ügynökség vezető elemzője, egy kormányzati agytröszt.
“Svédország biztonságot szerez a tömegben… az amerikai nukleáris elrettentés által támogatott.”
Svédország olyan erőforrásokat is bevon a szövetségbe, mint a balti-tengeri viszonyokhoz szabott, élvonalbeli tengeralattjárók és a hazai gyártású Gripen vadászgépek jelentős flottája. Növeli a katonai kiadásokat, és idén el kell érnie a NATO által a GDP két százalékára vonatkozó küszöböt.
Hosszú út a ratifikációig
Ukrajna orosz inváziója Svédországban is támogatta a NATO-csatlakozást, különösen, mivel a szomszédos Finnország gyorsan csatlakozott a csatlakozáshoz.
“Hosszú volt az út” – mondta Stockholmban Josefine Wallbom (23), politológus hallgató. “Én és mindenki más talán kicsit szkeptikus volt az elején, de most úgy érzem, ez a helyes döntés.”
Finnország tavaly csatlakozott a NATO-hoz. Svédország várakozott, mert Törökország és Magyarország, amelyek jobb kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal, mint az Egyesült Államok vezette szövetség többi tagja, kifogást emelt.
Törökország elhalasztotta Svédország tagságának ratifikálását, keményebb fellépést követelve a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei ellen, amely szerinte otthont teremtett Svédországban.
Svédország megváltoztatta törvényeit és enyhítette a fegyvereladási szabályokat, hogy megnyugtassa Törökországot. Tayyip Erdogan elnök a ratifikációt az F-16-os vadászrepülőgépek Törökországnak történő eladásának amerikai jóváhagyásával is összekapcsolta, és Ankara most arra számít, hogy az Egyesült Államok dolgozzon az Egyesült Államok Kongresszusának jóváhagyásán.
Magyarország húzódzkodása kevésbé volt egyértelmű, Budapest főként a demokrácia irányával szembeni svéd kritika miatt fejezte ki bosszúságát a nacionalista Orbán miniszterelnök alatt, semmint konkrét követelésekkel.
A képviselők nagy többsége által támogatott magyar ratifikációt néhány napon belül aláírja az ország parlamenti elnöke és köztársasági elnöke. Ezt követően a fennmaradó formalitások, mint például a csatlakozási dokumentumok Washingtonban történő letétbe helyezése, valószínűleg gyorsan lezajlik.
OLVASSA EL IS: Magyarország támogatja Svédország NATO-tagságát – mondta Stoltenbergnek Orbán miniszterelnök