1610. december 29-én egy sötét és hideg éjszakán katonák megrohamozták Csejte magyarországi várát, és letartóztatták Báthory Erzsébet grófnőt és szolgáit. Csontig megrázta őket, amit odabenn találtak, és a következő hónapokban, ahogy a tárgyalás kibontakozott, egy egész királyság fog elaludni a grófnő aljas bűnei miatt.
Báthoryt ma a történelem egyik leghidegvérűbb és legtermékenyebb gyilkosaként emlegetik. Állítólag 600 fiatal lány és nő megkínzásáért és meggyilkolásáért volt a felelős. Sőt, még a Guinness-rekordok könyve is az általunk ismert legelső női sorozatgyilkosként tartja számon. Noha az áldozatok száma önmagában is megdöbbentő, a bűncselekmények elkövetésének kegyetlen módja miatt Báthory olyan hírhedt beceneveket szerzett, mint a vérgrófnő vagy a női Drakula.
Ma már szinte lehetetlen feladat elválasztani Báthory életét a mítosztól. Számos legenda szerint a grófnő a folklór, az irodalom, a zene, a film és a videojátékok kiemelkedő alakja. Ezeknek a történeteknek a leggyakrabban előforduló motívuma az volt, hogy a grófnő áldozatai vérében fürdőzik, mint a fiatalság egyfajta sátáni forrása, hogy megőrizze szépségét és fiatalságát.
Egyáltalán nincs azonban hiteles bizonyíték arra, hogy a grófnő valóban vérfürdőt vett volna, bár ez nem lenne ismeretlen. Vlagyimir Putyin modern gazember rendszeresen fürdik a marali szarvasagancs vérében, amelyet még a szarvasbika életében vonnak ki. A kétes eljárás állítólag javítja a férfiak egészségét és szexuális potenciáját, valamint javítja a szív- és érrendszert és megfiatalítja a bőrt. Nincs bizonyíték arra, hogy ez működik.
De térjünk vissza Báthory grófnőhöz és idegtépő, de furcsán lenyűgöző életéhez.
A vérgrófnő megalkotása
Báthory Erzsébet 1560-ban született a Magyar Királyságban, nemesi családban, nagy múlttal és szoros kapcsolatokkal Európa-szerte más, igen befolyásos családokkal. Például dédnagybátyja és nagyapja is Erdély vajdája volt, amely akkor a nagy Magyar Királyság része volt. Anyai felől Báthory Erzsébet Báthory István unokahúga volt, aki 53 évig volt lengyel király. Bátyja, Báthory István öt évtizeden át volt Magyarország királyi bírája, a nádor után a második legmagasabb bíró az egész királyságban. Ez egy rendkívül erős család volt, ami megmagyarázza azt a büntetlenséget, amellyel Báthory sok szörnyű bűnt követett el.
Erzsébet gyermekkoráról és neveltetéséről keveset tudunk, de néhány konkrét szempont kiemelkedik, előrevetítve az elkövetkező borzalmakat. Az TIME-LIFE szerint A leghírhedtebb sorozatgyilkosokErzsébet epilepsziában szenvedett, amelyet akkoriban gyakran úgy kezeltek, hogy egy nem epilepsziás személytől származó vért kentek a beteg ajkaira.
A könyvében Királyi fájdalmak, a szerző, Leslie Carroll megemlíti, hogy a fiatal Báthory gyakran kénytelen volt tanúja lenni családja csatlósai által végrehajtott erőszakos büntetéseknek. Carroll azt is megemlíti, hogy Báthory családjában tanítottak sátáni imádatot és boszorkányságot. Azonban ezen állítások egyikét sem támasztják alá bizonyítékok, és valószínűleg hallomásból és megszépített pletykákból származnak, amelyek mindenféle szövegben fennmaradtak, mint egy elromlott telefonjáték.
Életének ebben a ködös időszakában legalább annyi biztos, hogy Báthory Erzsébet luxusban és kiváltságban nevelkedett. A többi fiatal lányhoz és nőhöz hasonlóan Elizabeth is jól képzett volt. Református protestánsként nevelkedett, tudott magyarul, németül, latinul és görögül.
1573-ban a 13 éves Erzsébet eljegyezte gróf Nádasdy Ferencet, a királyság egyik leggazdagabb emberét. Ő 15, Nádasdy 19 évesen házasodtak össze. Nádasdy alacsonyabb rangú volt, így a Báthory vezetéknevet vette fel, Erzsébet pedig hivatalosan grófnő lett. Nádasdy nászajándéka új feleségének a mai Szlovákiában, a Kárpátokban található Csejte vára volt. A grófnő állítólag ebben a nyomorult kastélyban szabadította fel vérszomjas gyilkosságát.
Alig néhány évvel házasságkötésük után Ferencet kinevezték az akkoriban a hatalmas Oszmán Birodalommal hadilábon álló magyar hadsereg főparancsnokává. Erzsébet kizárólagosan a kastély és számos birtokának igazgatása volt, amely tizenhét szomszédos falut tartalmazott.
Feladatai részeként, amíg férje távol volt a háborúban, Erzsébetnek orvosi ellátást és támogatást kellett volna nyújtania a nyomorgó polgároknak, akiknek háztartását gyakran kifosztották, és családjukat meggyilkolták a Bécs felé tartó portyázó oszmánok. De a valóságban valószínűleg sokkal rosszabb volt népének, mint az oszmánok.
Legendás gyilkosság
Legközelebbi szolgáitól származó, későbbi perek fennmaradt vallomásai szerint Báthory grófnő mindenféle aljas és kimondhatatlan vadságot követett el. Ha gyenge szíved van a kegyetlenséghez, azt javaslom, hogy hagyd ki a következő néhány bekezdést.
Annyira megverte a szolgákat, hogy a falakra és az ágyakra fröcskölt vért hamuval és salakkal kellett felitatni. A szolgákat izzó kulccsal, pénzérmével és mindenféle fémtárggyal égették meg a legfájdalmasabb módon, például vasalással vagy égő vasrudakkal az áldozatok hüvelyébe. A szolgák gyakran összevarrták az ajkukat és a nyelvüket, másoknak kénytelenek voltak jeges vizes kádakban állni a nyakukon, amíg meg nem haltak a hipotermia következtében.
Néhány kínzás tisztán ördögi volt. Egy beszámoló szerint a grófnő arra kényszerítette a szolgákat, hogy főzzenek és egyék meg saját húsukat, általában a fenékből. Tűket, késeket, égő gyertyákat és mindenféle fájdalmat okozó tárgyat használtak a szolgák nemi szervének megtépésére. Az egyik szolgálólányt meztelenre vetkőztették, beborították mézzel, és kint hagyták, hogy hangyák, darazsak, méhek és legyek megcsípjék. Holttesteket találtak a kastély területén és a szomszédos ingatlanokon lévő kertekben, gabonagödrökben és gyümölcsösökben.
Báthory híres arról, hogy áldozatai vérében fürdik, de ez a része a tanának minden bizonnyal hamis. Az állítás először 1729-ben jelent meg Turóczi László jezsuita tudós egyik művében, több mint egy évszázaddal azután, hogy a grófnő gyilkosságot követett el.
Ferenc 1604-ben, 49 évesen, közel három évtizedes Báthoryval kötött házasság után halt meg. Királyi helye megvédte a grófnőt a vádemeléstől, de most, hogy meghalt, Báthory csejtei rémuralma már nem hagyható figyelmen kívül. Magyari István evangélikus lelkész volt a leghangosabb kritikusok között, akik a grófnő azonnali letartóztatását szorgalmazták, de II. Mátyás király csak 1610-ben bízta meg Keresztúry András és Cziráky Mózes közjegyzőket, hogy folytassanak le hivatalos vizsgálatot és állítsák bíróság elé a grófnőt.
Ebben az időben a grófnő unokatestvére, Thurzó György volt Magyarország gróf nádora – a király után az ország legmagasabb rangú tisztje. Ha egy király még nem volt nagykorú, a nádor uralkodott régensként. De még hatalmas ereje sem menthette meg Báthoryt, különösen azután, hogy az udvar tudomására jutott, hogy 1609-től kezdődően néhány nemesi kötődésű nő kétes körülmények között meghalt Báthory társaságában. Ez túl sok volt.
A gróf nádor a birtoka közelében élők százaitól vett fel leleteket. Ez megterhelő feladat volt a nyomozóknak, akiknek egyik horror történetet a másik után kellett meghallgatniuk. A bizonyítékok elsöprőek voltak, és a tanúvallomások szerint több mint 600 lányt ölt meg Báthory szolgái segítségével. Tízéves lányokat rabolt el a grófnő, megverte és megcsonkította őket, mielőtt fagyásban vagy éhen haltak volna.
Végül 1609. december 30-án Báthoryt és szolgáit letartóztatták. Két évvel később a négy szolgát bíróság elé állították, megkínozták, hogy tanúvallomást szerezzenek szeretőjükről, majd kivégezték. Báthory nemesi vére azonban ismét megmentette. Csejtei kastélyában házi őrizetbe helyezték, ahol hátralévő napjait töltötte, mígnem 1614. augusztus 21-én, 54 évesen, álmában békésen el nem halt.
A grófnő holttestét kezdetben a helyi csejtei templomban temették el, de a falusiak felhajtására a holttestet szülőházába, Ecsédre szállították. Sírjának pontos helye a mai napig ismeretlen. Báthory Erzsébet legalább öt gyermeket szült, bár egyes hírek szerint volt még egy, aki csecsemőkorában meghalt. Gyermekei örökölték minden birtokát és vagyonát.
Drakula és a vérgrófnő: mítosz és legenda
Amit ma Báthoryról tudunk, az enyhén szólva nagyon ingatag. Nagyon nehéz elválasztani a tényt a fikciótól, különösen azért, mert a 18. századtól kezdve története számos szépirodalmi alkotást ihletett, hasonlóan ahhoz, ahogy a valós walach-i uralkodót, Vlad, az Impaler-t Bram Stoker fiktív antihősként, Drakula grófként örökítette meg. Érdekes módon Dacre Stoker, Bram dédunokája Báthory Erzsébet grófnőt használta fő antagonistaként 2009-es regényében. Drakula, az élőhalott.
Egyes tudósok – például Nagy László és Dr. Szádeczky-Kardoss Irma magyar szerzők – még azt is állítják, hogy Báthory összeesküvés áldozata lett, és azzal érvelnek, hogy vádjai nagyrészt politikai indíttatásúak voltak. A Báthory család rendkívül gazdag és hatalmas volt, Mátyás király nagy adóssággal tartozott a grófnőnek, amelyet letartóztatása után az életkímélésért cserébe eltöröltek.
Báthory református volt abban a korban, amikor az evangélikus egyház nagy nyomást gyakorolt más vallásokra. Ráadásul mindazok, akik ellene vallottak, azt mondták, hogy soha nem látták saját szemükkel szemtanúi gyilkosságot vagy más bűncselekményt, de ismertek valakit, aki igen. Ez enyhén szólva is gyanús.
Fennáll annak a lehetősége, hogy a grófnőről hallott hátborzongató történetek pusztán rágalom, hogy a belső köréhez tartozók, köztük közeli rokonok, átvehessék az irányítást a földjei és sok gazdagsága felett. De valószínűleg volt egy szilánk igazság is gyilkos hírnevében. Általános volt, hogy az ő rangjához tartozó emberek jóval a törvények felett álltak szerte a világon, nem csak Magyarországon. Korának más hatalmas alakjaihoz hasonlóan ő is könnyedén megölhetett volna alantas parasztokat, és megúszta volna – és valószínűleg ezt tette is, számtalanszor szadista jókedvvel.
Köszönjük a visszajelzést!