A minisztérium szeptember 18-i közleményében tette hozzá, hogy a cég elsősorban európai és amerikai piacokra exportálta hangjelzőit, és nem érkezett jelentés az eszközökhöz kapcsolódó robbanásról.
Szeptember 17-én az iráni kötődésű Hezbollah militáns csoport által használt személyhívók szinte egyszerre robbantak fel Libanonban, miután üzenetet kaptak, legalább 12 embert megöltek és közel 3000-et megsebesítettek, köztük Mojtaba Amani iráni libanoni nagykövetet.
A detonációk egy részét a jelek szerint CCTV rögzítette, és a felvételeket azóta széles körben megosztották a közösségi médiában.
Nem világos, hogy a robbanó személyhívókat szállító személyek mindegyike a Hezbollah munkatársa volt-e, vagy az eszközök egy része a társadalom más részeibe került.
A Hezbollah szeptember 18-i közleményében azt mondta, hogy „súlyos elszámolás” lesz a széles körben elterjedt robbantásokkal kapcsolatban, amiért Izraelt okolta. Izrael nem volt hajlandó kommentálni a vádat.
Az izraeli erők és a libanoni székhelyű Hezbollah több mint 11 hónapja ütközik egymással határon átnyúló támadásokban, és mindkét országban több ezer embert kényszerültek kitelepíteni az Izrael és a Hamász közötti gázai háború hátterében.
Kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy miként koordinálták a kifinomultnak tűnő távoli támadást, valamint a robbantások okait.
Egyes biztonsági tisztviselők azt feltételezik, hogy egy feltörés vezethetett a személyhívó akkumulátorainak túlmelegedéséhez és felrobbanásához, míg mások azt állítják, hogy az ellátási láncba beszivároghattak, és az eszközöket szállítás vagy gyártási szakaszban manipulálták.
A New York Times amerikai és más, az akcióról tájékoztatott tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy kis mennyiségű robbanóanyagot helyeztek a Hezbollah által megrendelt új személyhívókba, valamint egy beépített kapcsolót a detonáció kiváltására.