BUDAPEST, Magyarország – Sok kutyatulajdonos azt hiszi, hogy kedvence nem csak az „ülj” és „maradj” parancsokat érti és válaszolja meg, hanem a kedvenc tárgyaikra utaló szavakat is. „Hozd ide a labdát” gyakran pontosan ezt eredményezi.
A tudománynak azonban nehézségei támadtak annak eldöntésében, hogy a kutyák és más állatok valóban aktiválnak-e egy mentális képet az elméjükben, amikor meghallják egy tárgy nevét, ami azt sugallja, hogy a nyelv mélyebb megértéséről van szó, hasonlóan az emberekhez.
Egy új magyarországi tanulmány kimutatta, hogy a kutyák azon túl, hogy képesek reagálni az olyan parancsokra, mint a „borulás”, megtanulják, hogy szavakat konkrét tárgyakkal társítsanak – ez a kapcsolat a nyelvvel, az úgynevezett referenciális megértés, amely eddig nem volt bizonyított kutyáknál. .
„Amikor tárgyakról beszélünk, a tárgyak a kutyákon kívüliek, és a kutyáknak meg kell tanulniuk, hogy a szavak utalnak, valami kívülállót képviselnek” – mondta Boros Marianna kognitív idegtudós, a könyv társszerzője. a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének tanulmánya.
A szakértők által felülvizsgált tanulmányt múlt pénteken tették közzé a „Current Biology” tudományos folyóiratban. 18 kutyát vontak be, és egy non-invazív EEG-eljárást végeztek a kutyák fejére erősített elektródákkal az agyi aktivitás mérésére és az agyhullámok regisztrálására.
A vizsgálatban részt vevő kutyatulajdonosok lejátszottak egy hangfelvételt, amelyben elmondták a kutyájuk játékának a nevét – például „labda” vagy „frizbi” –, majd megmutattak a kutyának egy tárgyat. A kutatók megmérték a kutyák agyi aktivitását, amikor a felvételen szereplő tárgy megegyezett a megjelenített tárggyal, és akkor is, amikor az különbözött.
„Arra számítottunk, hogy ha egy kutya valóban megérti a tárgy szavának jelentését, akkor azt várja, hogy meglátja azt a tárgyat. Ha pedig a tulajdonos mást mutat, akkor úgynevezett meglepetésreakció lesz az agyban – mondta Boros. – És pontosan ezt találtuk
A tanulmány eltérő agyi mintázatot talált, amikor a kutyáknak a szónak megfelelő tárgyat mutattak, mint amikor nem – ez azt sugallja, hogy az állatok egy tárgyról alkottak mentális képet a szó hallatán.
Magyari Lilla, egyben kognitív idegtudós és a tanulmány társszerzője elmondta, hogy míg más állatokról kimutatták, hogy bizonyos fokú referenciális nyelvértést mutatnak, ezek az állatok jellemzően magasan képzettek erre. Azt mondta, hogy a kutyák esetében az eredmények azt mutatják, hogy az ilyen képességek veleszületettek, és nem igényelnek különleges képzést vagy tehetséget.
A tanulmány alátámasztja a „nyelvfejlődési elméleteket, amelyek valójában azt mondják, hogy a referenciális megértés nem feltétlenül csak az emberekre jellemző” – tette hozzá Magyari, a norvégiai Stavangeri Egyetem docense.
Míg a tanulmány dicséretben részesült, egyes szakértők kétségeiket fejezték ki az eredményekkel kapcsolatban. Clive Wynne, az Arizonai Állami Egyetem viselkedéstudósa és pszichológia professzora a Facebookon közzétett bejegyzésében azt mondta, hogy a tanulmány azt mutatja, hogy a kutyák reagálnak az ingerekre, de valójában nem értik az egyes szavak jelentését.
Copyright 2024 The Associated Press. Minden jog fenntartva. Ez az anyag engedély nélkül tilos közzétenni, sugározni, átírni vagy újraterjeszteni.