Az áradás a Boris vihar által a hétvégén hozott heves esőzést és havat követte.
HIRDETÉSKözép-Európában az elmúlt két évtized legrosszabb áradása volt, amikor a Boris vihar heves esőzései pusztító nyomot hagytak Romániától Lengyelországig.
A halottak száma mára 23-ra emelkedett, Lengyelországban és Romániában hét-hét, Ausztriában öt, Csehországban pedig négy. Még mindig sok ember eltűnt, és tízezreket evakuáltak a legsúlyosabban sújtott régiókból.
Lengyelországban, Donal Tusk miniszterelnök természeti katasztrófát hirdetett az ország legsúlyosabban érintett déli régióiban.
Az ország védelmi minisztériuma közölte, hogy 14 ezer katonát telepítettek a súlyosan elárasztott régiókra. Wroclaw városában az emberek megerősítették a folyópartokat, a víz várhatóan csütörtökön tetőzik.
Szlovákia fővárosát, Pozsonyt az elmúlt 30 év legsúlyosabb áradása sújtotta, sokan evakuálni kényszerültek, és a város egyes részeit teljesen elzárta az árvíz.
Az időjárás néhány helyen javult, a víz már apadt, így a hatóságok megkezdhetik a takarítási munkálatokat.
Más országok, köztük Magyarország és Horvátország azonban továbbra is fokozott készültségben vannak, mivel az előrejelzések szerint heves esőzések további vízszintemelkedéssel fenyegetnek a Dunában.
Olaszországban a Borisz vihar heves felhőszakadást hozott csütörtökön, ami súlyos áradásokat okozott az Emilia-Romagna régió északi részén.
Körülbelül 1000 embert evakuáltak – mondta Irene Priolo ügyvezető regionális elnök a közrádiónak, és a közeli Ravennában a hatóságok elrendelték az összes földszinti lakóház evakuálását. Az Országos Tűzoltószolgálat tájékoztatása szerint több mint 500 mentést hajtott végre a térségben.
Ravenna polgármestere, Michele De Pascale a Radio 24-nek elmondta, hogy “az esemény nagyon hasonlít ahhoz, amit tavaly májusban tartottunk”. Halálos áradás 2023 májusában A helyi hatóságok szerint 17 ember meghalt, és több mint 8 milliárd eurós kárt okozott.
A klímaváltozás okolható Közép-Európa katasztrofális áradásaiért?
Urszula Sara Zielińska lengyel klímaminiszter-helyettes a klímaváltozást tette felelőssé a katasztrófáért.
A brit BBC-nek elmondta, hogy az 1997-es szélsőséges áradások után azt mondták, hogy ilyen mértékű katasztrófák csak „ezerévente egyszer” történnek meg. Most csak 26 évvel később következnek be.
“Ennek egyértelmű oka van, és ezt klímaváltozásnak hívják” – mondta.
Az áradás a Boris vihar által a hétvégén hozott heves esőzést és havat követte. Még túl korai lenne egy végleges tudományos elemzés, amely megmutatná, milyen szerepet játszott ebben az éghajlatváltozás szélsőséges időjárás esemény.
Klímatudósok ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a bolygó felmelegedésével az ehhez hasonló szélsőséges esőzések növekedni fognak Európában. A szakértők szerint minden 1 C-os felmelegedés után a légkör 7 százalékkal több vízgőzt képes visszatartani.
HIRDETÉSTengeri hőhullám a Földközi-tengeren Valószínűleg az is szerepet játszott, miután a múlt hónapban rekord hőmérsékletet értek el a tengerben.
A magas tengerfelszíni hőmérséklet megnövekedett párolgáshoz és így több nedvességhez vezet a levegőben. Ez a meleg, nedves levegő találkozott az Északi-sarkvidékről érkező nagyon hideg levegővel, ami tökéletes feltételeket teremtett a Storm Boris számára, hogy heves esőzéseket tudjon szállítani.
A World Weather Attribution csoport szakértői szerint idén júliusban a Földközi-tengeren a hőhullám „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az emberi eredetű globális felmelegedés nélkül.
A szélsőséges időjárás „gyorsan megszokottá válik” Európában
Az EU arra figyelmeztetett, hogy pusztító áradások Közép-Európában és halálos tüzek Portugáliában bizonyítékai a „klíma összeomlásának”, amely sürgős intézkedések nélkül normává válik.
HIRDETÉSJanez Lenarcic válságkezelési biztos szerdán Strasbourgban azt mondta a törvényhozóknak, hogy Európa „nem térhet vissza egy biztonságosabb múltba”.
„Ne tévedjen. Ez a tragédia nem anomália. Ez gyorsan a közös jövőnk normájává válik” – mondta.
Lenaric arra is figyelmeztetett országok küzdenek, hogy megbirkózzanak a katasztrófák növekvő költségeivel így Európában 2021-ben és 2022-ben a károk átlagosan meghaladják az évi 50 milliárd eurót.
„A tétlenség ára sokkal magasabb, mint a cselekvés költsége” – mondta.
HIRDETÉSNicolò Wojewoda, a 350.org nemzetközi környezetvédelmi szervezet európai regionális igazgatója szerint ez egy újabb „pusztító ébresztő” a világ vezetői számára.
„Tanúi vagyunk, hogy a hétköznapi emberek az életükkel fizetnek, miközben a döntéshozók késleltetik és akadályozzák az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket. Hány halálos katasztrófát kell még látniuk ahhoz, hogy megtegyék a szükséges konkrét lépéseket a politika meghatározásához és olyan intézkedések végrehajtásához, amelyek véget vetnek a ma tapasztalt szenvedésnek?”
Wojewoda hozzáteszi, hogy mivel a világ vezetői az elkövetkező hetekben egy sor csúcstalálkozón, konferencián és tárgyaláson gyűlnek össze, ezeket a megelőzhető katasztrófákat, nem pedig szavaikat fogják használni intézkedéseik megítélésére.