Az egészségügy digitalizálásának humán vonatkozásai volt a tárgya a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete által vezetett négyéves kutatási projektnek, amelynek eredményeit most egy konferencián mutatták be. A Semmelweis Szalonban megrendezett rendezvényen a szakemberek a digitalizáció kihívásaira és lehetőségeire, valamint a Semmelweis Egyetem vezető szerepére hívták fel a figyelmet az új irányelvek és legjobb gyakorlatok bevezetésében és alkalmazásában.
A koronavírus-járvány kihívásai felgyorsították a digitális egészségügyi eszközök átvételét és elterjedését. Míg 2021-ben, a világjárvány idején a lakosság egyharmada használt okoseszközöket és egészséggel kapcsolatos alkalmazásokat, ez az arány már 50 százalék. A digitális egészségügyi megoldások ma már az ellátás szerves részét képezik – hangsúlyozta megnyitó beszédében Dr. Szabó Fekete Éva, a Semmelweis Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese. Mint rámutatott, az egyetem Digitális Egészségügyi Kutatócsoportjának kutatási eredményei azt mutatták, hogy a társadalom elvárja, hogy az orvosok ne csak gyógyítói, hanem iránymutatói is legyenek a digitális világnak.
A betegek egyre gyakrabban keresnek egészségügyi szakembereket a digitális egészséggel kapcsolatos útmutatásért. Ezekkel a kihívásokkal az orvosképzésben is foglalkozni kell. Példa erre a választható tantárgyaink széles skálája. – Dr. Szabó Fekete Éva
Az itt bemutatott kutatások is hozzájárulnak a jövőbeli fejlesztésekhez és további előrelépésekhez. Kiemelte, hogy 34 tudományos publikáció kapcsolódott ehhez a kutatási projekthez, amelyek közül több D1 folyóiratban jelent meg. Hozzátette, hogy ez egy nagyon dinamikus kutatás-fejlesztési terület, és öröm látni, hogy a Semmelweis Egyetem, mint az ország és a régió vezető orvos-egészségtudományi tudásközpontja, ebben az élen jár. új stratégiai terület is.
Paradigmaváltás, és talán ennél is több, alapvető változás történt az orvostudományban és a gyógyításban mintegy húsz éve – mondta köszöntőjében Dr. Purebl György egyetemi tanár, a Magatartástudományi Intézet igazgatója. Kifejtette, hogy míg az emberiség történetében, amikor az emberek egészségügyi problémával küzdöttek, az adott korban és kultúrában a gyógyításra kijelölt személyhez fordultak (sámánok, gyógyító papok, orvosok), addig ma az első dolog, hogy technikai eszköz segítségével választ találni a panaszaikkal kapcsolatos kérdéseire. Megjegyezte: a digitalizáció és az okoseszközök használata nem csak egy szűk társadalmi-gazdasági elitet érint, hanem minél kiszolgáltatottabb és marginalizáltabb valaki, annál fontosabb lehet számára a digitális hozzáférés – így különösen fontos az idősek, hajléktalanok, és általában a társadalmilag elszigeteltebb csoportok – tette hozzá Dr. Purebl György.
Két fontos dátumot emelt ki Dr. Győrffy Zsuzsa projektmenedzser, a Magatartástudományi Intézet docense: 2020 márciusa, a koronavírus-járvány kitörése, amikor egy új típusú betegség minden eddiginél jobban fókuszba helyezte a digitális megoldásokat. Valamint 2022. november 30-án elindult a Chat GPT, amely forradalmasította az egészségügyet, nemcsak az információ-visszakeresés, hanem a mesterséges intelligencia révén más digitális megoldások terén is. Két lakossági reprezentatív felmérés (2021, 2024), valamint egy kvalitatív egészségszociológiai vizsgálat készült orvosok és orvostanhallgatók körében. Főbb megállapításaik között szerepel az „omnichannel beteg” megjelenése, aki minden lehetséges csatornán, online és offline módon kíván egészségügyi információkat keresni, méghozzá más európai országokhoz képest is magas intenzitással Magyarországon. Nagy az igény az egészségügyi szakemberek útmutatásaira: az orvosoknak webhelyeket és alkalmazásokat kell javasolniuk, valamint távorvoslást kell alkalmazniuk, mivel majdnem minden második beteg aktívan használná ezeket a lehetőségeket. A hátrányok között az orvosok az információs túlterheltségből vagy a technológiai inkompetenciából eredő problémákat említették.
Hozzátette, sikerült mérni, hogy a nem lakott lakosság körében sokan használtak okostelefont, sokan kerestek az interneten egészséggel kapcsolatos információkat, és néhányan egészségügyi alkalmazásokat is használtak. A kutatás elsődleges megállapítása az volt, hogy ebben a társadalmi környezetben elengedhetetlen a kortárs támogatás, és ugyanez tapasztalható a digitális idősgondozásban is, ahol nagy volt a nyitottság, különösen a távfelügyelet és a távorvoslás felé.
Dr. Edmond Girasek, a Magatartástudományi Intézet docense kifejtette, hogy az alkalmazott módszertannak köszönhetően nagymintás populációs vizsgálatuk eredményei a teljes magyar lakosságra vonatkoztathatók. A lakosság 75 százaléka weboldalakon és közösségi oldalakon keres információkat egészségügyi kérdésekről, és az online betegcsoportok is kiemelkedőek voltak a COVID-járvány idején. A betegek érezhetően felkészültek az orvos-beteg találkozásra, kétharmaduk online információforrásokat vesz igénybe az orvoshoz fordulás előtt, előtt és után. A szolgáltatások közül az e-receptek és az online időpontfoglalás a legnépszerűbbek a betegek körében, további igény mutatkozik a távérzékelők és az autentikus egészségügyi alkalmazások iránt.
Dr. Békási Sándor főorvos, a Máltai Lovagrend Magyar Szeretetszolgálat Egészségügyi Központ igazgatója a digitális egészségügyet a veszélyeztetett társadalmi csoportok szemszögéből mutatta be. Dr. Németh Orsolya, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Fogászati Népegészségügyi Tanszékének igazgatója ezután a telefogásról és a mindennapi fogorvosi gyakorlat digitális megoldásairól beszélt. Kovács Eszter, a Semmelweis Egyetem kommunikációs és sajtókapcsolati igazgatóhelyettese, a Semmelweis HELP projektvezetője bemutatta, hogyan segíthet digitális megoldásokban a Semmelweis Egyetem saját fejlesztésű, nagyközönségnek szánt tünetellenőrző alkalmazása, amely a közelmúltban a felnőttkori betegségekkel is bővült. A digitális egészség további lehetőségei egy kerekasztal-beszélgetés témája volt, valamint bemutatásra került a projekt kutatási anyagából összeállított, Dr. Győrffy Zsuzsa és Dr. Radó Nóra által szerkesztett E-Patients and E-Physicians in Hungary című könyv.
Tasnádi Róbert
Fordítás: Dr. Csizmadia Balázs
Fotók Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A rendezvény a 2020. évi NKFI-1 nyertes pályázat (FK 134372) „E-orvosok és e-betegek Magyarországon: a digitalizáció szerepe és lehetőségei az egészségügyben” keretében került megrendezésre.